Labirintus 1-21

 

Jó úton jársz! Már csak társat kell választanod Évának.
1. Zsolt


Szabó Zsolt hadnagy vagyok. Ugye tudja miért hoztuk be?
–Gondolom, az apám miatt – húzta fel a vállát, mert elég valószínű volt, hogy az öregénél találtak valamit. Nem igazán értette, neki mi köze van hozzá? Az meg igazán bosszantotta, hogy olyasmi miatt van bent órák óta, amiről halvány fogalma sincs.
–Akkor meséljen! – nézett rá szigorúan Zsolt, mintha csak ingerelni akarná a kéréssel. Ám Évát nem abból a fából faragták, aki ne tudna egy ilyen kérésre visszavágni.
–Egyszer volt, hol nem volt… – Nem hagyhatta ki ezt a lehetőséget, annyira jó válasz volt a kérésre.
Zsolt tekintette sötétbe fordult.
–Ne szórakozzon! Az apja üzleteiről meséljen!
–Miről? Azt hiszi, érdekel engem, hogy mit csinál a faterom? – vágott vissza a lány, hangjában sértődöttség érződött, amiért a nyomozó nem volt vevő a humorára, sem a szépségére. Bosszantotta, amiért annyira sikertelenek voltak a figyelemfelkeltő praktikái. A nyomozó nem értékelte sem a testét, sem a szexi vagy ártatlan pillantásait, gyakorlatilag semmibe vette.
–Ne mondja, hogy a maffiafőnök lánya semmit sem tud az apja üzleteiről?! – kapta fel a vizet Zsolt. Ritkán kapott ilyen pimasz válaszokat a feltett kérdéseire.
–Maffiafőnök?! Ne röhögtessen! Az én apám üzletember – dühödött be a kérdésre Éva. Keveset tudott az apja munkájáról. Igazán sosem érdekelte, és az apja sem akarta elmondani. Annyit kötött csak az orrára, hogy vállalkozó, és valamivel kereskedik.
–Igen? És mivel foglalkozik? – faggatta tovább a nyomozó, de ettől Éva még jobban megmakacsolta magát.
–Már mondtam, hogy nem tudom, és nem is érdekel! Miért nem kérdezik tőle?
–Azt csak tudja, hogy kik jártak nála üzleti ügyben? – folytatta tovább Zsolt, mintha meg sem hallotta volna a lány előző válaszát.
–Rohadtul nem érdekelt! – rázta ingerülten a fejét Éva. – Különben is, mindig elküldött otthonról, ha valakit várt megbeszélésre. Én meg örültem, hogy nem kell jó pofizni a vendégeinek. Tudja mit! Tök jó volt, mert olyankor öreg Janival legalább elmehettünk autókázni vagy vitorlázni.
–Kivel? – kapta fel a fejét Zsolt, remélve, hátha egy újabb szereplő kerül a képbe.
–A testőrömmel. Mi ebben az érthetetlen? – fújt mérgesen Éva, egyre jobban unta a férfi értelmetlen kérdezősködését. – Nem igaz, hogy nem érti meg, hogy nem tudok semmit!
–Mi is az úrnak a teljes neve? Hol találjuk meg?
Évának elkerekedett a szeme. Mióta az eszét tudja öreg Janiként ismerte a testőrét, de hogy mi volt a vezetékneve? Vagy, hogy hol van most?
–Fogalmam sincs. Kérdezzék az apámat!
–Azt csak tudja, ki járt a házukban, és kikkel tárgyalt az apja – folytatta tovább Zsolt kitartóan, remélte ezzel megzavarja a lányt, és az végre elszólja magát.
–Most mondtam! Hogy a fenébe tudnám, ha egyszer sem voltam ott, amikor tárgyalt, vagy mi a fenét csinált?! – fakadt ki a lány, mint akinek elege van az értelmetlen kérdésekből. – Hagyjon már békén ezzel a hülyeséggel!
–Csillapodjon, kisasszony, ha nem venné észre, a rendőrségen van, és éppen kihallgatom! – mordult rá a nyomozó.
–Miféle kihallgatás ez? Elmondtam, hogy nem tudok semmit az apám üzletéről, soha nem érdekelt, de maga csak ugyanazt hajtogatja. Mondja meg, mivel vádolnak? És ha az nem bizonyítható, engedjenek el! Elegem van! – váltott pipacspirosba az arca, miközben kiemelkedett a székből, úgy üvöltött a nyomozóra.
–Mivel? – kapta fel a fejét Zsolt a goromba hangra – Bűnszervezetben való részvétellel!
Ha őt választod, kattints a linkre! Ha eltaláltad, ezzel a jelszóval léphetsz be: Az Ördög lánya.
Őt választom Éva útitársául!
2.Áron

Három fekete férfi egy-egy gépfegyverrel a kezében, vállukra vetett tölténytárakkal, több száz lőszerrel, egyenesen rájuk irányították a fegyvereiket. Akaratlanul, vagy talán sejtve a nagydarab férfi erejét, ketten is közvetlen közelről igyekeztek sakkban tartani Áront, míg a harmadik, inkább arabnak tűnő férfi, Ádámra és a hajószakácsra irányította a fegyverét.
Éva a kabin kisablakán keresztül kétségbeesetten figyelte az eseményeket. Valamit tennie kell!
Tárcsázta a megadott számot, de egy hirtelen gondolattól vezérelve Minkah kezébe nyomta a telefont, és odasúgta neki, hogy beszéljen a haditengerészettel. Ő maga felvette a pisztolyt. Jól ismerte a fegyvereket, gyerekkorukban gyakran elvitte az apjuk őket a lőtérre. Sok fajta fegyvert kipróbáltak. 
Szélsebesen kapta magára a baltót, amely eltakarta a háta mögé rejtett fegyvert.
A kalózok meglepetten látták a kabinból kilépő vörös hajú tüneményt, akinek a fekete baltó alól elővillan fehér bőre. Ez egy röpke pillanatra megzavarta őket, ami pont elég volt arra, hogy Áron a géppisztolyok csövét elkapja és magasba emelje a két fickóval egyetemben. Az egyik fegyver elsült a levegőben, a golyó nekivágódott az emelet falának, gellert kapott, és halálpontosan eltalálta a szakács karját. A háttérben Éva a másodpercek töredéke alatt előkapta a háta mögé rejtett pisztolyt, és a társai levegőbe emelkedését szájtátva néző fickó lábába lőtt. Ebben a pillanatban aktivizálta magát Ádám is, azzal, hogy a sebesült férfi kezéből kieső fegyverre rávetődött.  A következő percekben a sötétképű férfi a szakáccsal versenyt üvöltött.
A helyszínre érkező kapitány embereivel együtt, még gyönyörködhetett a két támadó magas röptű ívében, amint átrepültek a korláton, hogy hangos csobbanással érkezzenek az óceánba. Áron még gyorsan utánuk küldte a géppisztolyokat.
Ha őt választod a jelszó: Meghívó nászútra
Őt választom Éva útitársául!
3. Gerardó

Ám, egyszer-csak Gerardó betoppant az életébe. Ma is előtte van a kép, ahogy ott álltak szemben a zöldséges pult két oldalán, egymástól alig egy méterre. Mintha elvarázsolták volna, nem bírta levenni a szemét a jóvágású férfiról. A fehér póló rásimult a férfi felsőtestére, jól kiemelve izmos vállát, amelyre Gerardó hanyagul feldobta világoskék zakóját. Bőre világosabb volt a helyiekénél, de mégsem olyan, mint a környéken lézengő turistáké.
Fekete haja vállát verdeste. Éva számára kissé túl hosszúnak is látszott, de minderre már nem is figyelt, amikor a férfi leemelte sötét napszemüvegét.
A lány egy pillanat alatt azt érezte, hogy megbabonázták. Olyan tengerkék szemek pillantottak rá, mint amikor a hold fénye bevilágítja az óceán vizét. Apró fények cikáztak az igéző szempárban, mint megannyi tűzbogár...

Ha őt választod, a jelszó: Bűnös angyalok

Őt választom Éva útitársául!

Vélemény, hozzászólás?